A szavazás szerint sokakat visszatart a BETA szó, hiszen néhány embernél ez a szó egyenlő a félkésszel.
Üdvözlet mindenkinek!
Üdvözlet újra minden kedves Bloglakónak!
A most következő sorokban, az Ubuntu Linux telepítése lesz részletezve, képekkel illusztrálva.
A telepítés VirtualBox virtuális gépen futott, bővebb infó majd Blue@X-től.
Nos, a telepítés legelső lépése, hogy letöltjük az ubuntu képfájlt az ubuntu.hu-ról (vagy megrendeljük ingyenesen, ami 6-10hét) és a képfájlt Nero-val, PowerISO-val vagy Brasero-val kiírjuk. Nekünk a sima Desktop verzióra lesz szükségünk, itt ez lesz telepítve.
Miután kiírtuk a CD-re, győződjünk meg arról, hogy a boot-sorrend első helyén a CD-DVD meghajó áll (BIOS), rakjuk be a CD-t és inditsuk újra a gépet. Az ubuntu boot menü betöltődik, és nekünk 30 másodpercünk van arra, hogy eltaláljunk egy gombot, vagy a régi op.rendszer fog betöltődni. Ez a kép fogad minket:
Menjünk át a "Magyarul" menüpontra a kurzorbillentyűk segítségével, és nyomjuk meg az entert.
Ezen a ponton eldönthetjük, hogy telepítés előtt meg szeretnénk e nézni az ubuntu-t működés közben CD-DVD-meghajtóról futtatva semmilyen változtatással a rendszerben. Ha igen, tegyünk úgy, ha biztosak vagyunk dolgukban, akkor nyomjuk meg a második menüpontot.
Az enter megnyomása után a gép már el is kezd dolgozni.
Majd ez a felület fogad minket:
Itt még várunk egy picit, és következhet a konfiguráció.
Alap esetben ha a legelső pontban kiválasztottuk a magyar nyelvet, akkor itt már automatikusan az fog megjelenni, ha nem, akkor keressük meg újra, olvassuk el a szöveget és kattintsunk az előre gombra.
Válasszuk ki földrajzi adatainkat (alap esetben ismét be lesz jelölve a magyar verzió), majd katt az előre gombra ha mindent helyesnek találtunk.
Billentyűzetünk, szintén automatikusan magyaron lesz, teszteljük betűinket, majd ha minden rendben, katt az előre gombra.
Most jön a sokak számára félelmetes rész... a partícionálás. Nem kell megijedni, nem Windows az kétségtelen, de az új nem biztos, hogy rossz. Ha teljesen üres a merevlemez, akkor használjuk az 1.-es menüpontot és bízzuk az Ubira a partícionálást, viszont ha van mit féltenünk, inkább végezzük el ezt kézzel.
Előre gombra katt.
Itt ki lesz listázva az összes partíciónk ami a gépben található. Ezeket szerkeszthetjük, növeljük, kissebbítjük, töröljük, amit akarunk, a lényeg, hogy optimálisan minimum 7GB helyet adjunk az Ubuntunak. Ha már eleve van ennyi szabad helyünk, akkor csökkentsük le az adott partíció méretét, és a szabad helyre hozzunk létre egy ext3 fájlrendszerű partícíót. Én egy teljesen üres, formázatlan területre hozok létre egy partíciót.
Állítsuk be Elsődleges partíciónak, ext3 fájlrendszerrel, és ne felejtsük el a Használáat menüponthoz a "/"-et berakni, illetve kiválasztani. Ezzel jelöljük meg az ubuntu számára a rendszerpartíciót.
A többi partíciónkkal nem kell foglalkoznunk, például a Win-es partíciókkal, azokat utána gond nélkül csatlakoztathatjuk, böngészhetjük, írhatjuk a már telepített rendszerben. Itt csak a rendszerpartíciót kell beállítani.
Ez után még létre kell hoznunk egy SWAP, vagyis csere-partíciót. Ez optimálisan a memória méretének másfél-kétszerese, az én rendszermemóriám jelen esetben 256 MB volt, ezért én kb. 500 MB-ot állítottam be ezen célra.
Így néz ki a végeredmény:
A partícionálás részével készen is volnánk, most kattintsunk az előre gombra.
Értelemszerűen töltsük ki a mezőket, majd szintén a tovább gombra helyezzünk nyomást.
Végezetül olvassuk el a szöveget, ha akarjuk. Amint készen vagyunk, ismét tovább.
És igen, elkezdődik a várva-várt telepítés... innen már csak várnunk kell. Gyengébb gépeken is maximum egy óra az elejétől kezdve mire a rendszer feláll és működőképes lesz minden alap beállítással együtt.
A telepítés vége felé...
Az utolsó képernyőkép, mielőtt felállna a rendszerünk. Kattintsunk az újrainditásra, vegyük ki a CD-t, majd nyomjuk meg az enter-t.
Írjuk be felhasználónevünket, jelszavunkat és nyomjuk meg az enter-t.
Betöltés után, íme a kész asztalunk.
Programokat a Synaptic csomagkezelőből a program nevére való rákereséssel, a Hozzáadás/eltávolítás menüpontból pedig értelemszerűen X-elgetéssel telepíthetünk.
Az Ubi nem sokára sípolni fog, hogy frissítsük a gépet, ezt ajánlatos megtenni.
Kétségtelenül lesz mit frissíteni, de ha ez kész, rendszerünk harcra kész, bevethetjük magunkat a linux világába! Sok sikert mindenkinek!
Beállítási és telepítési segédlet:
Üdvözlet minden kedves Bloglakónak!
Történt az eset, mi szerint a mobilom megunta működő státuszát és elérhetetlenbe kapcsolt. A magenta színű szervíz elküldte a gyártóhoz - ami ugye minimum 1 hét - de addig is megajándékoztak egy cserekészülékkel. Ez a telefon a Nokia 3110 Classic.
A fentebb linkelt tesztet elolvasva a véleményünk kissé negatív irányba fordulhat, de mielőtt ez történne, szeretnék egy pár szót szólni a telefon mellett.
Először is, a telefon leggyengébb pontja kétségtelenül a kijelző. Ez valóban elavult, de szokható.
A kinézet. Szubjektív dolog a kinézet megítélése, én mindig is hajlandó voltam elnézni egy pár dizájnelem felett, ha ez segített hozzátenni valamit a kényelemhez és a használhatósághoz.
Szerintem nem kelt rossz hatást a fekete műanyag, még a nagy, kényelmes és jó nyomáspontú gombok sem rontják el az összképet. Az egyetlen negatívum, hogy ha a numerikus gombokat meg tudták csinálni nagyra, akkor nem értem, hogy miért nem sikerült a navigációs gombokat is. Elsőre nem tökéletes, de utána szokható és már fel sem fog tűnni.
A telefon hangminősége kiváló, nekem különösen tetszett, és a beszélgetőpartnereknek sem volt gondja vele.
Szintén minusz pont, hogy a telefon hangszórója a hátoldalra került, így amikor az asztalon fekszik, a hangerő nagyrészt letompul, de még így is hallható, ez csak amolyan apró tervezési gondatlanság, nem egy nagy hiba.
A menürendszer a szokásos Nokia rendszer tuningolt változata ami rendkívül jól tesztreszabható és sebességben kifejezetten tetszetős volt az N73 után. Ez nagy pozitívum. A telefon kezdőknek (szülőknek :)) beállítható sík egyszerűre, haladóbbaknak pedig testreszabható az aktív készenlét segítségével.
És itt el is érkeztünk ahhoz a célcsoporthoz, akiknek ez a telefon végül is tervezve lett.
Sok embertől hallom, hogy "nem érdekel mit tud a telefonom, milyen izéja meg hozéja van, én telefonálásra fogom használni, nekem arra kell."
Tesztalanyunk ezen feladatát tökéletesen ellátja. Az akkumlátora rendkívül jól bírja a strapát, hosszú beszélgetési időt nyújtva ezzel nekünk. A telefon tökéletes a fennt említett kategóriának, és még azoknak akik bár telefonálni szeretnének egy telefonon, de nem vetik meg az extra kényelmi szolgáltatásokat. A telefon microSD kártyával bővíthető, így elegendő MP3-at tárolhatunk rajta amit aztán csengőhangként hasznosíthatunk vagy a 2,5mm jack dugónak köszönhetően egy megfelelő füles segítségével meg is hallgathatunk. Bluetooth, Infra, csupa jó dolog, ráadásképpen a kábeles adatátvitelt miniUSB kábel segítségével oldották meg. Jó pont. Nem kell a Nokia szabványát használni, és szinte bárhol találhatunk miniUSB kábelt.
A telefon kamerája tökéletes a "lefényképezlek és beraklak a telefonkönyve a neved mellé" hozzáállásra és hátterek készítésére. Arra ne számítsunk, hogy a telefonon készített képeinket Párizsban kiállítjuk a Mona Lisa mellé (hacsak nem absztrakt művészeti kategóriában :) ), de a telefon tudásához képest jó képek készíthetők az 1,3 Mp-es kamerával.
(nappali fényviszonyok között)
(este, mesterséges fényviszonyok között készítve)
Ó, igen. Majd elfelejtettem a méret kérdését, ami nekem kicsinek tűnik az N73 után, de másnak talán nem ez a megszokott. A telefon jól simul a tenyérbe, kényelmes tartani, kezünk nem csúszik le róla, nem is kimondottan nehéz, de a tégla alakű test nagy teret tölt ki. Szerintem lazán szokható, zsebbe kényelmesen elfér (fiúknál farmerban, lányoknál talán a retikülben :)).
Konklúzió:
A telefont ajánlanám azoknak akik viszonylag olcsón szeretnének egy viszonylag nagy tudású telefont és nem szeretnék fényképezőként használni, maximum alkalmakkor, csak a buli kedvéért pld. egy bulin. :) Ugyanakkor szeretnének egy gyors, jó hangminőségű és jól konfigurálható, egyszerű telefont fejlett kommunikációs képességekkel.
Bátran ajánlható szülőknek, az öregebb kategóriának, és azon fiataloknak akik a kényelmet és az eleganciát a dizájn elé tudják helyezni.
(katt a képre a maximális mérethez)Ha leszeretnénk cserélni meghajtónk betűjeleit másra, akkor a következőképp tudjuk megtenni parancssorból.
1. Parancssor megnyitása: Billentyűzeten: Start jel + R , vagy Start menü -> Futtatás -> cmd , vagy Start menü -> Minden program -> Kellékek -> Parancssor.
2. Írjuk be a diskpart szót.
3. Majd list volume.
4. A megjelenő listából válasszuk ki a cserélni kivánt betűjel meghajtóját (Első oszlop, Kötet utáni szám kell), majd írjuk be a select vol MAJD MEGHATJÓ SZÁMA (pl: select vol 2, vagy select vol 1)
5. Most tudjuk átnevezni más betűjelre a meghajtót, a következőképp: assign letter = KIVÁNT BETŰJEL (pl: assign letter = X, vagy assign letter = M)
6. Majd exit, és mégegyszer exit.
Ennyi volt, remélem sokaknak hasznos lesz!
Szeretnél ingyen F1 Ferrari matricát?
Nincs más dolgod mint ellátogatni erre a címre, regisztrálni(csak azt kell megadni hova küldjék, e-mail és név) és máris megkapod a matricát. Többen jelezték hogy megkapták, tehát NEM átverés. A Shell biztosítja INGYEN. A matrica elvileg 1 héten belül megérkezik!
És hogy miről van szó? Itt a kép:
Szép jó reggelt minden Kedves Olvasónak!
Nos, a gyengébb idegzetűek markolják meg erősen az egeret, ugyanis a Microsoft elképesztő bejelentést tett. Megvan a "kicsipuha" következő op. rendszerének a Windows 7-nek a végleges neve, ami nem más, mint:
WINDOWS 7 !!!
Igen, igen, tisztelt Hölgyeim és Uraim...
A Microsoft egy blogbejegyzésben magyarázza az elképesztően kreatív és fantáziadús, ugynakkor legalább rövid és egyszerű választást.
http://windowsvistablog.com/blogs/windowsvista/archive/2008/10/14/why-7.aspx
Nos, a hivatalos magyarázat szerint az első Win az 1.0 volt, utána a 2.0 és a 3.0 érkezett.
Itt kicsit bekavartak a kicsipuha fiúk és a Win NT-t 3.1-es kódszámmal jelentették meg, a Win 95-öt 4-essel, aztán a 98, 98 SE, és a Millenium, 4.0.1998, 4.10.2222, 4.90.3000-ás sorszámmal került napvilágra ilyen sorrendben. Ezért a magyarázat szerint az összes 9x-es kiadás 4.0-ás verziónak számít.
A Win 2000 5.0, a Win XP 5.1 verziószámokat kapta. A Vista 6.0, és a most következő op.rendszer a Win 7 a 6.1-es verziószámot kapja.
A kérdés: a 6.1-es verziószám hol tükrözi a 7-es címet?
A hivatalos álláspont szerint a verziószám ellenére, azért kapja a 7-es címet, mert ez a 7-edik logikus és változást jelentő kiadás, ami mérföldőnek számítható a Win történetében. (mint mindegyik kiadás, szerintük)
Szóval, ezért hetedik a win7. :) Köszönjük Microsoft. Így már mindent értünk.
Más: Jön a Vista Service Pack 2. Ollé.
(részletekre még várnunk kell)
Mi is az a GRUB?
A GRUB egy boot loader, ix86 architektúrára. Arra való, hogy
az operációs rendszert betöltse és átadja neki a vezérlést. Emellett
még van jópár extra szolgáltatása is, melyekből önkényesen a
következőket emelném ki: nem kell minden kernel telepítés után
újratelepíteni (errõl lesz még szó!); bootoláskor van lehetőség arra,
hogy menübõl válassz operációs rendszert, sőt, akár parancssoros
módba is lehet menni, ahol kézzel lehet az egyes paramétereket
állítani; a kernel image-t hálózatról is le tudja tölteni (amennyiben
ez bele van fordítva). Körübelül ennyit tudnék mondani róla dióhéjban.
Forrás - http://hup.hu/old/stuff/grub-faq.html
Nos, biztosan feltűnt minden Linux-Ubuntu használónak, hogy minden egyes kernel frissítés után, a GRUB-hoz hozzáadódik a legújabb kernel, a régiek elé. És ez a lista bizony eléggé meg tud duzzadni. Erre a problémára a megoldás pofonegyszerű.
2 féle megoldási módszer van, a terminálos (sudo gedit /boot/grub/menu.lst), és a grafikus. Én most a grafikus megoldást fogom bemutatni az egyszerűbb érthetőség kedvéért. Legelőször is lokalizálnunk kell a GRUB mappát, amit a Places/Computer/File System/boot/grub/ elérési úton tehetünk meg. Itt nekünk egyetlen fájlra, a menu.lst -re lesz szükségünk. Ezt nyissuk meg a szövegszerkesztővel (jobb gomb, open with text editor).
Itt görgessünk majdnem legalulra, egészen a ## ## End Default Options ## bejegyzésig. Ezalatt találhatjuk meg azt a részt, amire szükségünk van. Mielőtt bármit csinálnánk, készítsünk biztonsági másolatot. Miután megvan, töröljük ki a nem kívánatos részeket. Igény szerint hagyjuk bent ami kell, ajánlott a legújabb kernel-re vonatkozó bejegyzést megtartani, plusz a recovery mode-ot.
Így a következő boot-nál nem egy hosszú lista, hanem csak a lényeges, legfrissebb kernel lesz a GRUB-ban.
Ha azt szeretnénk, hogy a windows legyen az alapértelmezetten betöltődő op. rendszer az ubi helyett, akkor keressük meg ezt a bejegyzést a GRUB menu.lst nevű fájlban, és az utolsó 0-át módosítsuk aszerint, hogy a windows hányadik opcióként jelenik meg a listában (ne feledjük, a számolás felülről, és 0-ról indul):
## default num
# Set the default entry to the entry number NUM. Numbering starts from 0, and
# the entry number 0 is the default if the command is not used.
#
# You can specify 'saved' instead of a number. In this case, the default entry
# is the entry saved with the command 'savedefault'.
# WARNING: If you are using dmraid do not change this entry to 'saved' or your
# array will desync and will not let you boot your system.
default 0
Ha esetleg más beállítás is szeretnénk végezni, úgy mint a Win hozzáadása GRUB-hoz, vagy az automatikus bootolás idejének beállítása, akkor látogassunk el a következő oldalra, itt szépen le van írva minden, így én ezt már nem teszem meg újra. --> GRUB helyreállítása és beállítások
Ha még hátteret és egyéb grafikai díszítést is szeretnénk elvégezni a GRUB-on, látogassunk el ERRE az oldalra.
(hasznos: Ubuntu 8.04 alatt synaptic manager-ből telepíthető a QGRUBEditor ami egy grafikus felület a GRUB mindenféle szerkesztéséhez, konfigolásához!)
Ha bárkinek kérdése van, vagy segítségre van szüksége, akkor írjon bátran megjegyzést.
